A 4F-től a pénzgazdálkodásig – A gyerekkori minták, amik a céges kasszát irányítják

Iskolákban, az interneten, az újságokban, mindenhol találhatunk jó tanácsot, leírásokat hogyan költsük a pénzünket okosan. Spórolás, befektetés és hasonló mind olyan tisztán és logikusan jelennek meg előttünk akár el is hihetjük, hogy a dolog ennyire egyszerű. Mégis, a való életben több, mint gyakran találkozunk helyzetekkel, amikor nem sikerül szimplán és racionálisan meghoznunk pénzügyi döntéseket. Halogatunk, költekezünk, kuporgatunk vagy kockáztatunk, hiába a sok tanács és stratégia.

Pénzügyi döntéseket meghozni gyakran stresszes, és amint azt már a korábbi cikkeinkben bemutattunk, a stressz nagyban befolyásolja a döntéshozatalunkat. Négy csoportra oszthatjuk a reakcióinkat a stressz hatására, különösen olyan stressz hatására, ami olyan helyzetekben jön elő, amik emlékeztetnek korábbi tapasztalatainkra, amik talán régen megsebeztek minket. Ezek olyan primitív viselkedésmintázatok, amelyek gyermekként átsegítettek minket a nehéz, félelmetes helyzeteken, de a jelenben már nem szolgálnak minket ugyanazon a módon.

Az angol "4F"-nek hívja ezeket a reakciókat, ezek a fight (harc), flight (menekülés), freeze (lefagyás) és fawn (behódolás). Mindannyian ismerjük ezeket a reakciókat, kisebb-nagyobb mértékben; idegességünkben rákiáltunk valakire, téblábolunk az üzlet előtt, ahol még nem jártunk korábban, elővesszük a legkedvesebb a helyzetet puhító hangvételünket egy telefonhíváshoz, amitől tartunk.

Hogyan is jelennek ezek meg pénzügyi helyzetekben? Lássunk néhány példát!

• Harc (Fight): Agresszív befektetések, harc az utolsó fillérekért is.

• Menekülés (Flight): Pénzügyi tervezés halogatása, a számlák "elfelejtése".

• Lefagyás (Freeze): Döntésképtelenség befektetési vagy kiadási kérdésekben.

• Behódolás (Fawn): Túl alacsony árak, túlzott engedmények az ügyfeleknek a konfliktus elkerülése érdekében.

A tudatosság az első lépés annak érdekében, hogy ezek átvegyék az uralmat a döntéseink felett. A coaching segít felismerni ezeket a tudattalan mintákat és új, tudatos stratégiákat építeni a pénzügyi stabilitásért. A következő, befejező részben egy még mélyebb idegrendszeri modellt is megvizsgálunk.