PTSD és C-PTSD - traumás reakciók
Feldolgozatlan traumák akár évekkel az esemény vagy események után is okozhatnak komoly mentális és/vagy fizikai tüneteket, problémákat. Ezeknek a tünetcsoportoknak két típusát mutatom be.
A feldolgozatlan eseményok okozta traumák ún. poszttraumás stressz szindrómát okoznak, aminek két fő típusa van.
A PTSD, azaz a poszttraumás stressz szindróma, ami egyszeri (vagy kevés alkalommal bekövetkezett) események (például erőszak, háborús esemény) hatására aalakul ki. A PTSD egyidős az ember történelmével, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos kutatások, kezelési eljárások fejlesztése a XX. század második felében lezajlott háborúk után gyorsult fel, és 1980-ban került fel a mentális betegségek hivalatoks listájára (The Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, röviden DSM).
A CPTSD, azaz a komplex poszttraumás stressz betegség akkor alakul ki, ha – főleg gyerekkorban – rendszeresen és/vagy tartósan értek olyan események, amelyek stresszt váltottak ki. Ilyen esemény sorozat lehet például érzelmi elhanyagolás (pl. nem foglalkoztak veled gyermekkorodban). A CPTSD 1988-ban kerül be a DSM-be.
Mindkettő nehéz, de más-más megközelítést igényel a kezelése. Hivatalos diagnózist pszichiáter tud felállítani, a PTSD esetében különösen fontos, hogy szakértő kezelést (pszichoterápia és esetenként gyógyszerek) kapjon.
A CPTSD felismerése nehezebb, sokan el sem jutnak segítőhöz, talán még a munkájukban is sikeresek, eredményesek (pl. munkamániásak – workoholic), csak érzik, hogy valami nincs rendben (pl. nem tud prezentálni, delgálni, nem tud mit kezdeni az érzelmekkel). Ha az életükben változások következnek be, az elfojtott, elfelejtett fel nem dolgozott traumák hatása újra felszínre törhetnek („felébred a szakács”), ilyenkor érdemes segítőhöz fordulni, aki segít abban, hogy megfelelő szakembert találjon.